A 20 fős szetu küldöttség március 16-án érkezik hazánkba az észt külügyminiszterrel, Marina Kaljuranddal és egészen március 20-áig marad Magyarországon. A szetuk ez idő alatt felkeresik a jelenlegi Finnugor Kulturális Fővárosokat, Iszkaszentgyörgyöt és Veszprémet is. Útjuk során a fővárosban is fellépnek, melynek során szinte egy teljes napig állnak a budapesti közönség rendelkezésre. 

Tradicionális ízek és viseletek 
Az észtországi finnugor vendégekkel március 19-én, szombaton 10:30 – 16:00 óra között találkozhatnak az érdeklődök a szetu nap keretében a Néprajzi Múzeumban. Ebből az alkalomból hagyományőrző „Mokolnurga” és „Seto miihi summ” kórusok lépnek fel, tradicionális szetu népviseletekben. A részt vevők a rendezvényen szetu táncokat tanulhatnak, emellett megismerkedhetnek jellegzetes szetu ételek, többek között a sõir nevű különleges sajt vagy a taarikapsta káposztás-halas finomság elkészítésének módjával is. 

Az érdeklődőknek lehetőségük lesz továbbá szetu motívumokkal díszített textilnyomatok elkészítésére, valamint egy Szetuföldet bemutató film megtekintésére is. Sőt, arra is fény derül, hogy lehet valakiből király, vagy királynő (ülemsootska) a varázslatos Szetuföldön. A részletes program hamarosan elérhető lesz a www.neprajz.hu oldalon. 

Pravoszláv finnugorok 
Szetuföld (Setomaa) Észtország délkeleti csücskében található nyelvi és kulturális sziget, melyet jelenleg kettévág az orosz határ. A kelet és nyugat határán élő szetuk pravoszláv vallásúak és az észt egy sajátos nyelvjárását beszélik, melyet ők egyenesen önálló nyelvnek tartanak. Nyelvüknek 12,5 ezer beszélője van a világon, ugyanakkor ősi földjükön, Észtországban már csak kétezer szetu él. Ez a kicsinyke nép nemcsak végtelen vendégszeretetéről, hanem többszólamú énekes hagyományukról is ismert: a több mint ezer éves gyökerekkel rendelkező „leelo” 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján. 

Bán Aladár nyomdokain 
A Néprajzi Múzeum a magyar mellett jelentős nemzetközi gyűjteménnyel is rendelkezik. Ezen belül mennyiségében és összetételében is kiváló az észt gyűjtemény. Gyűjtője Bán Aladár (1871–1960) műfordító és folklorista, a Kalevipoeg első tolmácsolója volt, aki 1911 nyarán tíz hetet töltött Észtországban. Megfordult az észtek által lakott területek nagy részén és igyekezett a helyi társadalom minden rétegével megismerkedni. Az általa gyűjtött hagyományos viseletek, kézműves termékek, a népművészet sajátos jegyeit hordozó tárgyak jól tükrözik az iparosodás előtt álló észtek, többek között a szetuk századfordulós életmódját, kulturális sajátosságait. 

Finnugor Kulturális Főváros 
A közel kétszáz lakosú szetuföldi Obinitsa tavaly a 25 milliós finnugor nyelvet beszélő közösség kulturális fővárosa volt. Ennek kapcsán a szetuk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 30. őslakos népekkel foglalkozó tanácskozásán is bemutatták kultúrájukat, valamint a finnugor népeket. A Finnugor Kulturális Főváros projekt 2013-ban indult el a Finnugor Népek Ifjúsági Egyesülete, a MAFUN kezdeményezésére. Célja a rokonnyelvű népek identitástudatának és az összetartozás érzésének erősítése, a finnugor népekre és nyelvekre vonatkozó ismeretterjesztés, valamint a helyi kulturális, gazdasági és társadalmi fejlődés élénkítése. 

A budapesti rendezvény az Észt Intézet, a Finnugor Kulturális Főváros Programiroda és a Néprajzi Múzeum együttműködésében, az Észt hét programjának részeként valósul meg. Az Észt hét elnevezésű összművészeti fesztivált 9. alkalommal szervezi az Észt Intézet a Szimplafilmmel közösen. Idén a vidéki helyszínekhez az egyik Finnugor Kulturális Főváros, Veszprém is csatlakozott. A szetu hagyományőrzők látogatását az Észt Kulturális Minisztérium és az Észt Külügyminisztérium támogatta. 

Partnerek: